Mit kell tudnunk a megváltozott munkaképességű személy alkalmazásakor?

Korábban ez – hosszú időn át – nem így volt, gondoljunk csak vissza arra, hogy például még 2012 előtt is, amikor ugyanilyen egészségi problémára a rokkantsági nyugdíj adott megoldást, csak meghatározott összegű kereseti korláttal lehetett dolgozni az ellátás mellett. Ma már ez a jogi típusú korlátozás nem áll fenn, az egészségi állapot határozza meg a munkavégzés lehetőségét.

Munkajogi szempont

Munkajogi szempontból is változás történt: 

ma már – egy kivétellel – azonos szabályok vonatkoznak a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalókra. 

A fennmaradt egy kivétel a rehabilitációs ellátás mellett dolgozókra vonatkozik, ahol – ha rosszabbodna az egészségi állapota a munkavállalónak – a munkáltatójának meg kell kísérelnie előbb az új állapotnak megfelelő munkakörbe való áthelyezést, és ha ilyen munkakör nincs a munkáltatónál, vagy azt a munkavállaló visszautasítja, akkor lehet munkáltatói felmondással egészségügyi alkalmatlanság címén elküldeni a munkavállalót. [Lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (7) bekezdését.]

Hasonlóan szabályoz a pedagógusok új életpályájáról rendelkező 2023. évi LII. törvény 50. § (1) bekezdése is.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az, a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján hatvanszázalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

• a kérelem benyújtását megelőző

- öt éven belül legalább 1095 napon át, vagy
- tíz éven belül legalább 2555 napon át, vagy
- tizenöt éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és

• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Kedvezményes szabályok vonatkoznak a harmincötödik életévüket megelőzően megváltozott munkaképességűvé vált személyekre.

Rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

• rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
• rokkantsági ellátásra jogosult, ha

- rehabilitációja nem javasolt, vagy
- ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásuk folyósítása melletti munkavégzésük szempontjából társadalombiztosítási oldalról nézve azonos helyzetben vannak, akár rehabilitációs ellátás, akár rokkantsági ellátás mellett dolgoznak.

Erre figyeljen a munkáltató!

Ma már nem minősül nyugdíjasnak a rokkantsági ellátás mellett dolgozó munkatárs sem, azaz végkielégítésre lehet jogosult a foglalkoztatás munkáltató általi megszüntetésekor, és csak indokolt felmondással szüntethető meg a jogviszonya.

Sokan még most is eltévesztik. Korábban jelentős különbséget találtunk a kétféle ellátás munkajogi megítélésénél. A rokkantsági ellátás mellett munkát végző személy ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősült, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.

A korábbi szabályozás szerint:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjasnak minősült, aki

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
• egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
• öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
• rokkantsági ellátásban részesül.

Ma már az utolsó alpont nincs hatályban (a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Puétv.) 3. § 26. pontja is ilyen tartalommal határozza meg a nyugdíjas személy fogalmát.)

Azaz: 
nem minősül nyugdíjasnak a rokkantsági ellátásban részesülő, az ellátás mellett dolgozó munkatárs.

Pótszabadság: évi öt munkanap

A megváltozott munkaképességű munkavállaló évi öt munkanap pótszabadságra jogosult egészségi állapotára tekintettel. [Lásd: az Mt. 120.§ a) pontját és a Puétv. 90. § (8) bekezdését.]