Praxisjog értékesítésének adózása
A praxisjog értékesítésének adózása és a praxis eszközeinek, eladásából származó jövedelem más-más jogviszonyt és adózást jelenthet.
Ez a tartalom 341 napja jelent meg, lehetseges, hogy az itt szereplo informaciok mar nem aktualisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt erheti el
Az alábbiakban a magánszemély által végzett ingatlan és ingóság értékesítésének lehetőségeit és az ingóság értékesítésének adózási szabályait kívánom ismertetni, arra az esetre, ha az ingatlan, vagy ingóság a magánszemély tulajdonában volt és nem egyéni vállalkozói minőségben szerezte be, vagy nem társas vállalkozás tulajdonában állt.
A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátás biztosításáról a települési önkormányzat gondoskodik [Az alapellátásról szóló 2015. évi CXIII törvény 5. § (1)].
Ugyanakkor a területi ellátási kötelezettség okán az illetékes önkormányzat és egészségügyi szolgáltató között (szerződés jön létre) ahol a felek, szabad szerződési akarattal döntenek arról, hogy az alapellátás folyamán felmerülő költségek melyik felet és milyen mértékben terhelik. Mivel szabad szerződési akartról beszélünk, a rendelő épületének üzemeltetési költségét viselheti az illetékes önkormányzat, de az egészségügyi szolgáltató is. Az sem ritka eset, hogy az illetékes önkormányzat a teljes rezsiköltségnek egy részét hárítja át továbbszámlázással az egészségügyi szolgáltatóra. Ugyanakkor arra is van példa, hogy az egészségügyi szolgáltató számlát nyújt be az önkormányzat részére a további források biztosítása érdekében. Ezért nagyon sok múlik az önkormányzaton, a vonatkozó törvényi és kormányrendeleti szabályozáson túl, hogy az alapellátás milyen minőségben működik.
Arra is van példa, hogy a rendelő épülete és a szakmai működéshez szükséges eszközök, az orvos, mint magánszemély tulajdonában álltak és a praxisjog eladásakor ezt is értékesíteni kívánja a vásárló orvosnak, hiszen a praxisjogot megvásárló orvosnak és annak vállalkozásának, mint egészségügyi szolgáltatónak ugyanúgy meg kell felelnie a szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003(X.20.) EszCsM rendeletnek, mint a praxisjogot értékesítő orvosnak a működése során.
Tehát ha az orvos értékesíteni kívánja eszközeit, melyet magánszemélyként szerzett be és az egészségügyi szolgáltató ezen eszközöket bérleti jogviszony keretében használta, akkor ezen eszközöket a magánszemély adásvételi szerződéssel adhatja el az új egészségügyi vállalkozásnak vagy a másik orvosnak, attól függően, hogy ki lesz az eszközbeszerző, a vállalkozás vagy a magánszemély. Meg kell említenünk, hogy természetesen az utóbbi gyakoribb, de előfordul, hogy magánszemély lesz a tulajdonos. Ha az értékesítést az értékesítő oldaláról közelítjük meg, elsősorban tisztázni kell az ingóság fogalmát. Ingóság minden, ami nem ingatlan, kivétel a pénz, valuta, deviza, betakarítatlan termény [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 30.]. Az ingó dolgok eladását célszerű szerződésbe foglalni. (szakhatósági engedélyeztetési eljárás folyamán a szakhatóság kéri a papírokat). Ebben az esetben az ingóság megszerzésének napja a szerződés keltének napja lesz [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. (1)]. A ingóság értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor az ingóság értékesítésének ellenértékéből levonjuk az ingóság beszerzésére fordított ellenértéket és a két összeg különbözete lesz az ingóság értékesítéséből származó jövedelem. Költségnek minősül az ingóság beszerzési értéke, de az értékesítés érdekében felmerült költség is pl. ügyvédi munkadíj, adótanácsadói díj stb. Ki kell emelni, hogy a beszerzési költségek igazolására tágabb bizonylati formák állnak rendelkezésre, mint vállalkozói beszerzés esetén, ahol megkövetelt a kötelező tartami elemeket tartalmazó számla. Magánszemély a költségeit igazolhatja, számláva, nyugtával, szerződéssel, banki utalási bizonylattal stb. Abban az esetben, ha az előbb felsorolt módon jövedelem nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. §].
Abban az esetben, ha az ingóság értékesítéséből származó éves bevétel 600.000 Ft. alatt van, vagy az jövedelem 200.000 Ft. alatt van nem szükséges megfizetni az adót és bevallást sem kell benyújtani. A törvényi megfogalmazás szerint akkor nem kell a jövedelem után megfizetni a személyi jövedelemadót, ha az a 30.000 Ft.-ot nem haladja meg. Erre egyszerű számítással rájöhetünk, csak egy kis inverz gondolkodásra van szükség, hiszen 200.000 Ft. *0,15= 30.000 Ft.
Az ingóság értékesítése a külön adózó jövedelmek csoportjába tartozik és az személyi jövedelemadó bevallás 04. lapjának 163. sorában kell levezetni a jövedelmet, az ingóság értékesítéséből származó bevétel és a beszerzés költség, valamint az értékesítés érdekében felmerült költség különbözeteként.