Az ember mint jogalany

Bevezetés

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a természetes személy mint jogalany alapvető jogi státuszát és képességeit szabályozza, kiterjedve a jogképességre, a cselekvőképességre, továbbá a személyiségi jogok védelmére és a kapcsolódó szankciókra. A 2013-as új Ptk. fontos módszertani és tartalmi újításokat vezetett be a személyek szabályozásában, szem előtt tartva mind a jogvédelem fokozását, mind a társadalmi változások követését.

Jogképesség

Fogalma, kezdete és vége

A jogképesség az az absztrakt képesség, amely alapján az ember jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat a polgári jog viszonyokban. A Ptk. szerint minden természetes személy jogképes, a jogképesség kezdete az élve születés időpontjához kötött, vége pedig a halál.

A magzat jogképessége feltételhez kötött, ugyanis a magzat feltételes jogképességgel rendelkezik a fogantatásától, amely az élve születésig tart. Csak élve megszületés esetén válik feltétlen jogképessé.

A halál jogi megállapítása orvosi szakkérdés is egyúttal, a halál tényét bírói eljárás támasztja alá, ha annak időpontja nem állapítható meg egyértelműen, ilyenkor alkalmazható a holtnak nyilvánítás.

Holtnak nyilvánítás

Abban az esetben, ha valaki hosszabb időn át eltűnt, életben létére utaló adat nem áll rendelkezésre, a bíróság kérésre holtnak nyilváníthatja az illetőt. A holtnak nyilvánítás vélelmezett jogi halált jelent, amely jogképesség megszűnésével jár.

A Ptk. szabályozza a holtnak nyilvánítás hatályát, annak módosítását vagy hatályon kívül helyezését, ha bizonyíték szerezhető a személy életben létére vagy eltűnésére. A holtnak nyilvánítás megszüntethető, ha az érintett előkerül vagy élete bizonyított.

Cselekvőképesség

Általános szabályok

A cselekvőképesség azt a jogképességen belüli képességet jelenti, amely alapján az ember saját akaratából jognyilatkozatokat tehet, szerződéseket köthet. A jogrendszer három alakzatot különböztet meg:

• Cselekvőképes: Az a személy, akinek nincs korlátozása, minden jognyilatkozata érvényes lehet.
• Korlátozottan cselekvőképes: A személy cselekvőképessége korlátozott, jognyilatkozatai egy részéhez törvényes képviselő vagy gyám (illetve bizonyos esetekben gyámhatóság) hozzájárulása szükséges.
• Cselekvőképtelen: Jognyilatkozata semmis, ezt általában bírói határozattal állapítják meg.

Kiskorúság miatti korlátozások

A kiskorúság jogi fogalma szerint kiskorúnak minősül, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A 14. életév betöltéséig a kiskorú cselekvőképtelen, betöltése után pedig korlátozottan cselekvőképes lehet.

A 16. életév betöltése és házasságkötés egy bizonyos esetben a nagykorúság megszerzését is eredményezheti, kiterjesztve a cselekvőképességet.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan csak az élet mindennapi szükségleteit fedező szerződéseket kötheti meg, ezen túlmenően a törvényes képviselő vagy a gyám hozzájárulása szükséges. Fontos, hogy a munkából származó jövedelmével szabadon rendelkezhet.

A korlátozottan cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozataiban törvényes képviselője jár el, kivéve a mindennapi, csekély jelentőségű ügyleteket.

Nagykorúság miatti korlátozások

Mentális vagy pszichés állapot miatt egy nagykorú személy cselekvőképességét a bíróság részlegesen vagy teljesen korlátozhatja gondnokság alá helyezéssel, amennyiben a személy belátási képessége tartósan vagy időszakosan jelentősen csökkent.

Részleges korlátozásnál a bíróság pontosan meghatározza, mely ügycsoportokban korlátozza a cselekvőképességet, a személy pedig a többi ügyben önállóan járhat el.

Teljes korlátozás esetén a személy ügyeiben kizárólag gondnoka járhat el, jognyilatkozatai – az eseti kivételektől eltekintve – semmisek.

Gondnokság

Az eljárás és ideiglenes intézkedések

A gyámhatóság hivatalból vagy kérelemre zárlatot rendelhet el, illetve ideiglenes gondnokot nevezhet ki, hogy a gondnokság alá helyezési per jogerős befejezéséig az érintett személy vagyona és ügyei védve legyenek. Az ideiglenes gondnok csak a számára meghatározott ügyekben járhat el.

Gondnokság alá helyezés

Gondnokság alá helyezést a bíróság rendel el, ez a jogképesség részleges vagy teljes korlátozását vonja maga után szellemi fogyatkozás, mentális zavar vagy egyéb indok alapján. A pert megindíthatja a közeli hozzátartozó, gyermek, ügyész, gyámhatóság, vagy bárki más, aki tudomást szerez a szükségességről.

A gondnokság alá helyezés csak bírói határozattal lehetséges, hatálya pedig a jogerős ítélet hatálybalépésétől számít.

A gondnok személye és jogai

• A gondnok lehet természetes személy (szülő, hozzátartozó), vagy hivatásos gondnok, akit csak cselekvőképes személy vállalhat.
• A gondnok elmozdítható felmentése kérhető különböző okokból (pl. érdeksérelem, mulasztás, bűncselekmény).
• A gondnok köteles a gondnokolt személy vagyonát kezelni, tevékenységéről beszámolni a gyámhatóságnak, valamint a cselekvőképesség korlátozása miatt fellépni helyette.
• Jogkörét túllépve tett jognyilatkozatai az érintett személy felé hatályosak, de a gondnok köteles megtéríteni az okozott kárt.

Támogatott döntéshozatal

A támogatott döntéshozatal a cselekvőképesség csökkenése miatt segítségre szoruló személyek részére egy új jogintézmény, amely a cselekvőképesség korlátozása nélküli támogatást tesz lehetővé. A támogatót az érintett személy és a gyámhatóság egyetértése alapján rendelik ki, szerepe a jognyilatkozatok megtételének elősegítése támogatói jelenléttel és tanácsadással.

Előzetes jognyilatkozat

A cselekvőképes személy előzetes jognyilatkozatot tehet a jövőbeni egyéni cselekvőképesség-korlátozottság esetére, melyben meghatározhatja jövőbeni gondnokát, kizárhat bizonyos személyeket, illetve előzetesen szabályozhatja személyes és vagyoni ügyeinek intézését.

Az ilyen előzetes nyilatkozat bejegyzése kötelező az előzetes nyilatkozatok nyilvántartásába, de annak hiánya nem érinti az érvényességet. Az előzetes nyilatkozatot módosítani vagy visszavonni lehet, de csak cselekvőképes állapotban.

Személyiségi jogok

Általános szabályok

A személyiségi jogok a magánjog részét képezik, immateriális jogok, melyek az emberi méltóságot védik, biztosítva az élethez, testi épséghez, becsülethez, jó hírnévhez, magánélethez és más személyes jogokhoz való jogot.

A törvény általános védelmi keretszabályt tartalmaz, amely alapján minden személy köteles tiszteletben tartani mások személyiségi jogait. A bírói gyakorlat tölti ki a konkrét tartalmat és értelmezést.

Nemesített személyiségi jogok

• Becsület és jó hírnév védelme: Jogellenes az olyan tényállítás vagy véleménynyilvánítás, amely a személy társadalmi megítélését méltánytalanul rontja, különösen ha valótlan vagy valós tények hamis színben való feltüntetésével, illetve bántó, gyalázkodó megnyilvánulással jár.
• Magánélet védelme: Mindenkinek joga van a személyes és családi élet tiszteletben tartásához, a jogosulatlan, jogellenes beavatkozások tiltottak.
• Magántitok és személyes adatok védelme: Magántitoknak minősül minden olyan tájékoztatás, amely más által jogtalanul megszerezhető vagy továbbterjeszthető. A személyes adatok kezelését speciális szabályok védik.
• Képmás és hangfelvételhez való jog: Az elkészítéshez és felhasználáshoz alapvetően az érintett hozzájárulása szükséges, kivéve tömegfelvétel, ill. nyilvános közéleti szereplésről készült felvételt.
• Névviselési jog: A név használata személyiségi jog, amely megvéd mindenkit a jogtalan névhasználattól, névbitorlástól vagy hasonló nevek zavaró alkalmazásától.
• Kegyeleti jog: Az elhunyt személy méltóságát védi, megóvja emlékét mindenki tiszteletben tartására kötelezve, ennek megsértése jogsértés.
• Hátrányos megkülönböztetés tilalma: Tiltott minden, jogvédelem alatt álló alapvető, védett tulajdonságon alapuló hátrányos megkülönböztetés, zaklatás vagy megtorlás.

Személyiségi jogok megsértésének szankciói

• Bírói megállapítás: A bíróság kimondhatja a jogsértést, elismerve a sértett sérelmét, ezzel biztosítva a jogsértés tényének nyilvánosságát.
• Jogsértés abbahagyása és eltiltás: A jogsértőt kötelezheti a további jogsértő magatartások abbahagyására és eltiltására.
• Jogosulatlan magatartás miatt elmarasztalás: A jogsértő jogi vagy anyagi következményekkel sújtható, ilyen pl. a gondatlan károkozás, megtérítési kötelezettség.
• Elégtétel adása: A jogsértő megkövetheti a sértettet nyilvános bocsánatkéréssel, helyreigazítással.
• Sérelemdíj: Nem vagyoni kártérítésként pénzösszeget ítélhet meg a bíróság a sérelemdíj megfizetésére, melyhez nem szükséges további hátrány igazolása.
• Kártérítés: Ha a sérelemdíjon túl vagyoni kár is keletkezett, a sérelmet szenvedett jogosult követelheti a kár megtérítését.